Hargita megye kultúráját két alapvető összetevő - a népművészet és a képzőművészet - határozza meg. Vitathatatlan, hogy a vidék huszadik századi csúcseredményeit leginkább a képzőművészet eredményezte állapította meg Szatmári László. A Barabás Miklós Céhen kívül Erdélyben jelenleg csupán néhány hivatalos formában működő, bejegyzett művészcsoportosulás létezik: a székelyudvarhelyi Udvar, amely Bíró Gábor festőművész kezdeményezésére jött létre; a Csíkszeredában bejegyzett Grund 2000 Művészeti Alapítvány és az 1999-ben megalakított Hargita Visual Art, a Hargita megyében élő, tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Ez utóbbi szándékai között szerepel a középfokú művészeti oktatás támogatása, a szakmai kapcsolattartás a romániai, anyaországi és külföldi egyesületekkel, megyei jellegű, illetve időszakos csoportos, egyéni és vendégtárlatok rendezése és kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Csíkszereda Városi Tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a csíkszeredai Virág utcai galériát. Példamutató Siklódy Ferenc fiatal grafikus kezdeményezése, aki a székelyföldi képzőművészeti múlt közismert és kevésbé ismert alakjainak rajzolt és írott portréival egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikon alapjait veti meg. A közel 300 nevet felölelő listából több mint száz portré el is készült. - Az erdélyi magyar művészet legújabb kori történetében a szobrászat a lassú, csendes változások terepe volt. Elég említeni a Szervátiuszék farkaslaki Tamási-emlékművét, Kulcsár Béla (és Hunyadi László meg Kiss Levente) agyagfalvi szoboregyüttesét, Márkos András székelykeresztúri Petőfijét, a gyergyószárhegyi szoborpark néhány ténylegesen kiemelkedő alkotását, vagy a jelenben Hunyadi László, Bodó Levente, Székely József, Burján Gál Emil munkáit. Csíkszereda nem foglal el tekintélyes helyet a köztéri szobrok lelőhelyeinek lajstromán. (Elkészült viszont Nagy Ödön alkotása, Gál Sándor honvédezredes mellszobra; felállították Vetró Andrásnak Zsögödi Nagy Imrét mintázó szobrát, s a közelmúltban Nagy Ödön és Ercsei Ferenc közös művét, Petőfi Sándor mellszobrát.) És milyen köztéri szobrok vannak még Csíkszeredában? A Felszabadító román katona emlékszobor (Marius Butunoiu alkotása), a Mikó-vár előtt a Petőfi- (Szobotka András műve) és Balcescu-szobor (Doru Popovici műve), a Jégpalota előtti Hokizók (Tőrös Gábor alkotása), Bodó Levente Márton Áron-mellszobra, Nagy Ödönnek egy térplasztikája. - Szatmári hangsúlyozta, hogy a köztéri szobrászat megakadt valahol negyven-ötven évvel ezelőtt. Szobrokat erdélyi magyar művészektől alig (vagy egyáltalán nem) rendelt a közület, s ha 1990-től a tiltás oka megszűnt, a közigazgatási intézmények vagy az ún. civil szférához tartozó közületek, egyesületek, alapítványok stb. elsősorban emlékszobrokat rendelnek a szobrászoktól, ezeket is hagyományos formában, kívánják. - Ideje lenne a képzőművészet működéséhez és kibontakozásához nélkülözhetetlen stratégiát megtervezni. Kezdetben az ezen a vidéken élő/tevékenykedő alkotók munkásságát kellene bemutatni (katalógusok, tanulmánykötetek, bibliográfiák készítése, vándorkiállítások szervezése). Közületi támogatással kell feltárni a vidékről elszármazott jeles képzőművészek életműveit. Szatmári kifejtette, hogy szükséges az előttünk járó alkotók habitusának, képzőművészeti attitűdjének a megismerése, "hiszen csak akkor számolhatunk biztos jövővel, ha múltunkat ismerjük és megbecsüljük. Ideje volna már elkészíteni az erdélyi képzőművészeti lexikont, melyben a székelyföldi alkotóknak élenjáró szerep jutna." /Szatmári László: Vidékünk képzőművészetének szubjektív megközelítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ A Székelyföld 2000 konferencián elhangzott előadás rövidített változata
2000. június 26.
Jún. 25-én rendezték meg Székelykeresztúron a 19. fúvósfesztivált. Több mint 35 fokos kánikulában délben került sor a főtéren a díszparádéra, ahol Barátos, Uzon, Parajd, Szentegyháza, Homoródalmás, Lövéte, Újfalu, Agyagfalva, Magyarországról Dunakeszi és Székelykeresztúr fúvósai vonultak fel. A felvonulás színvonalát emelte három mazsorettegyüttes a keresztúri, az uzoni és a szentegyházi. A felvonulás után a Székelykeresztúr melletti sóskúti szabadtéri színpadon léptek fel az együttesek. /Nagy P. Zoltán: Keresztúri fúvósfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./
2000. szeptember 12.
Homoródalmáson szept. 9-én millenniumi falutalálkozót, 10-én fúvóstalálkozót tartottak. Az első napon a Pálffy Tibor vezette almási fúvószenekar teherautón ülve muzsikált végig a falun, a székely ruhába öltözött sokaság pedig gyűlni kezdett a falu alsó végén, ahol dr. Szabó Árpád unitárius püspököt fogadták. A püspök és kísérete székely ruhás lovasok vezetésével vonult a falu központjában álló unitárius templomhoz, az ünnepi istentiszteletre. A testvértelepülés, a magyarországi Kőrösszakáll képviselői az almásiaknak adományozott címeres magyar zászlót nyújtották át Horváth Attila egyházgondnoknak. A helyi Dávid Ferenc Egylet tagjainak műsora után a templomkertben kopjafát avattak a kereszténység 2000., a magyar államiság 1000. évfordulója tiszteletére. Szabó Gyula író, a falu szülötte Almáson eltöltött éveire emlékezett. Kiállítás nyílt helybeli népművészek alkotásaiból. Másnap a fúvóstalálkozó meghívottjai: a székelykeresztúri, agyagfalvi, parajdi, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei, oklándi és az almási zenekarok vonultak végig a főutcán, majd megkezdődött a műsor. A zenekarok közösen játszották el a székely himnuszt, utána mindenik együttes saját műsorát mutatta be. /Kovács Attila: Falustársak és fúvószenekarok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./
2001. március 28.
A temesvári Színházbarátok Köre márc. 25-i összejövetelére Kádár Ferencet, a Bega-parti Operaház egykori igazgatóját hívta meg. Erre az alkalomra kiállítás nyílt Kádár Ferenc szatirikus agyagfiguráiból. Ugyanis az egykori operaénekes nyugdíjaztatása óta a képzőművészetnek él. Kinevezték a Temesvári Operaház igazgatójának, karrierjének egy nemzetközi birkózóverseny vetett véget. Szovjet, cseh és román testvériségi találkozóra került volna sor, ám Kádár Ferenc féltette a frissen rendbehozott színpadot és ellenezte sportmérkőzés tartását az Operaházban. Emiatt azonnal menesztették, ekkor kezdődött énekesi pályafutásának nagy korszaka. Zsizsik Margit oldalán végigénekelte az operettirodalom remekeit, nagy szerepeket alakított operákban. Amikor a csúcson volt, az orvosi tiltás miatt abba kellett hagynia az éneklést. A rendezvény folytatásában a jelenlévők megtekintették a Sinkovits Imre életéről és művészetéről szóló dokumentumfilmet. /Színházbarátok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./
2001. június 14.
Kulcsár Béla, a 47 esztendősen, 1976-ban elhunyt marosvásárhelyi szobrász- és festőművész halálának negyedszázados évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílik műveiből jún. 14-én Budapesten, a Vármegye Galériában: 36 festményét és 14 szobrát - márványból, kőből, bronzból, fából készített alkotásait - láthatja a közönség. Kulcsár Béla készítette a sepsiszentgyörgyi Dózsa György mellszobrot. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház előtti térre tervezett kompozícióját, a bronz szoborcsoportot 1974-ben avatták fel. 1976-ban az agyagfalvi emlékmű tervei körüli politikai viták közepette újabb szívroham érte, s még ugyanabban az évben, jún. 18-án meghalt. /Kulcsár Béla emlékkiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./
2001. október 15.
Okt. 14-én az agyagfalvi rét emlékművénél megemlékeztek az 1848. okt. 16-án Agyagfalván tartott Székely Nemzetgyűlés 153. évfordulójáról. Az emlékünnepély alkalmából rendezték meg a harmadik Agyagfalvi Fúvós Találkozót, ahol a székelyudvarhelyi, keresztúri és fehéregyházi fúvósok vettek részt. Eljöttek a rendezvényre a baróti Gál Mózes Cserkészcsapat iskolásai is. A megemlékezésen jelen voltak Asztalos Ferenc és Antal István képviselők, az udvarhelyszéki és udvarhelyi RMDSZ, valamint a községi önkormányzat képviselői. /Bágyi Bencze Jakab: Megemlékezés Agyagfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./
2002. július 22.
Az utóbbi években sorrendben harmadszor szólt bele az eső a hét végén immáron tizenegyedik alkalommal összehívott rétyi fúvóstalálkozó eseménysorozatába. Mindez nem zavarta a zenészeket, de még a kíváncsiakat sem, akik előbb Sepsiszentgyörgyön, a nyitányon, majd Rétyen, a művelődési otthonban, végül pedig a Nyírben fújták az örömzenét. Jelen volt három magyarországi fúvószenekar is. A házigazda, Kelemen Antal tanár úgy fogalmazott: "az a fontos, hogy egymást végighallgassuk, hogy egymástól tanuljunk, és érezzük jól magunkat". A zsűri tagja volt Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály és elnöke, Major László is. A fellépők között volt a házigazda rétyieken kívül az uzoni, az agyagfalvi, a mezőhegyesi, a barcaújfalusi, a csengelei fúvószenekar, a kézdi-kovásznai egyesített fúvószenekar, a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegyesület és a tótkomlósi fúvószenekar. /(benkő): XI. rétyi fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./
2002. augusztus 2.
A kilencvenes évek közepétől az Erdélyben turnézó magyarországi fúvószenekarok programjukba majdnem mindig beiktatják a székelykeresztúri Gyárfás-kúria meglátogatását. Ezen látogatások alkalmával a zenekarok színvonalas térzenét, illetve koncertet szolgáltatnak az emlékkoszorú elhelyezése után, a főtéren lévő Petőfi-szobor mellett. Legutóbb két fúvószenekar koncertezett a város központjában, a veszprémi Csermák Antal Zeneiskola, majd két hét múlva Albertirsa zeneiskolájának fúvószenekara Az utóbbi az Agyagfalva 1848 Kulturális Alapítvány meghívásának eleget téve részt vett a július 28-ai agyagfalvi fúvóstalálkozón is. 2000-ben a magyarországi iskola meghívására az agyagfalviak részt vettek egy nemzetközi fúvós-fesztiválon. /László Miklós és Fekete B. Zoltán: Találkozó Agyagfalván. Fúvószenekarok koncertje a főtéren. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./
2002. október 21.
Okt. 20-án, vasárnap volt ünnepi megemlékezés az 1848-as agyagfalvi emlékműnél. 1848. okt. 16-án itt tartották a székely nemzetgyűlést. Farkas Márton, Bögöz község polgármestere beszélt, majd a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, az Udvarhelyszéki RMDSZ, a Bögözi Önkormányzat, valamint az agyagfalvi faluközösség helyezett el koszorúkat. Verestóy Attila szenátor és Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalvi 1848 Alapítvány elnöke mondott beszédet. /Bágyi Bencze Jakab: A székely nemzetgyűlésekre emlékezve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./
2002. november 21.
Okt. 26-án tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöki tanácsa Kolozsváron. Erdély minden részéről több mint ötven karvezető jött el. A dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály nyitotta meg a közgyűlést. A Hajnal akar lenni szakosztály gazdag tevékenységéről dr. Almási István beszámolója hangzott el, ami magában foglalta a népdalosok képzését, tánctáborok szervezését és a népdalgyűjtést. A gregorián szakosztály tevékenységéről Jakabffy Tamás adott számot. Kelemen Attila a fúvószenekarok tevékenységét ismertette. 47 zenekarral tartja fenn a kapcsolatot. Az egyházzenei szakosztály tevékenységéről Sógorné Rigó Magda beszélt. Megválasztották az új vezetőséget. A Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese (Kolozsvár), elnökségi tagok: Péter Csabáné Sógor Éva (Kolozsvár), Kállai Tünde (Kolozsvár), Fórrika Éva (Marosújvár), Szabó Zsombor (Aranyosgyéres). A szakosztályok vezetői: iskolai szakosztály: Székely Árpád (Kolozsvár), gregorián zenei szakosztály: Jakabffy Tamás (Kolozsvár), egyházzenei szakosztály: Sógor Magda (Kolozsvár), fúvós szakosztály: Kelemen Attila (Réty). Ezután a Romániai Magyar Dalosszövetség-díjak ünnepélyes átadására és kórushangversenyre került sor. Gergely János (Székelyudvarhely), az agyagfalvi fúvószenekar vezetője a Rónai Antal-díjat kapta, Csórja Ferenc (Kovászna város) a református kórus 110 éves hagyományát ápoló munkásságáért Seprődi János- díjat, Péterné Sógor Éva, a kisbácsi református egyház vegyes karának vezetője Jagamas János-díjat, Lakatos Imre (Székelyudvarhely) zenetanár, karnagy, zeneszerző Márkos Albert-díjat, Sógor Gyula néhai református lelkész post mortem Zsizsmann Rezső-díjat kapott. /Murár Mária: Tisztújítás a Romániai Magyar Dalosszövetségben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./
1998. október 3.
Katona Ádám Alsócsernátonban elmondott elemzését kiegészítette, ezt közölte most a hetilap, jelezve, hogy szívesen teret biztosítanak mindenkinek, legyen az mérsékelt vagy radikális, hogy segítsenek az RMDSZ "zűrzavaros, vitákkal, ellenségeskedéssel dúsított, néha-néha titokzatos dolgaiban" való eligazodást. Az RMDSZ vezetősége nem az érvényes program, hanem egy szerző nélküli Együtt című brosúra alapján lépett a kormányba, Ezt maga Victor Ciorbea akkori miniszterelnök leplezte le budapesti beszédében és az 1997. márc. 15-i üdvözlő levelében. A kormányprogramban az önálló magyar egyetem helyett az szerepel, hogy gondoskodni kívánnak "a felsőfokú oktatási intézmények keretinek kiszélesítéséről a multikulturális egyetemek révén, és szükséglet szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén való önálló intézmények létrehozásáról /V. fejezet, 1.3./ Tudomásul kell venni, hogy "egyazon ?ernyő? alá kerültek Szövetségünkben az egykori áldozatok és hóhéraik." Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az RMDSZ hatékonyságát rontotta "az anyaországi káros hatás: pesti példára létrehozták Kolozsvárott az erdélyi szocliberál paktumot". Katona "saját köreink szégyenletes gyöngeségének" nevezte például az ún. agyagfalvi botrány 1991-ben: 1991. okt. 5-én a Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ elfogadta a székelyföldi területi autonómia érdekében Agyagfalvára tervezett fellépést, az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja föllépését. Amikor azonban országos hisztéria indult ellenük, akkor nyilvánosan megtagadták őket. Mindezek miatt Katona Ádám szerint általános belső választást és rendkívüli kongresszust kell tartani, továbbá meg kell szólítani a szövetségeseket: a történelmi egyházakat, az egész magyar nemzetet, a nemzetközi emberjogi szervezeteket és szövetségesek az európai normákat vállaló román értelmiségiek. Óriási gond Erdély magyarlakta vidékein a sok ezer hektárnyi megműveletlen föld, a pénztelen családok fiataljai társadalmi fölemelkedésének biztosítása. Törődni kell a hátrányos helyzetűekkel, a moldvai magyarokkal, a magyar cigányokkal. /Katona Ádám: Megújulás: az RMDSZ jövője. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 3-16./
1998. október 19.
Kétnapos rendezvénysorozat keretében ünnepelték meg okt. 16-án és 17-én Agyagfalván az agyagfalvi székely nemzetgyűlés 150. évfordulóját. Okt. 17-én az agyagfalvi emlékműnél több ezer részvevő előtt dr. Egyed Ákos történész, Dávid Gyula, irodalomtörténész, az EMKE országos elnöke és dr. Demény Lajos történész az 1848-as forradalom és szabadságharc eszményeit, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a 150 évvel ezelőtti események tanulságát, mai üzenetét méltatta ünnepi beszédében. Az ez alkalommal tartott ökumenikus istentiszteleten Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Okt. 16-18-a között az EMKE Országos Elnökségének kezdeményezésére, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (volt Magyar Művelődési Minisztérium) anyagi támogatásával és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület vendégszeretetét élvezve közművelődési fórumot tartottak a határon túli magyar szakemberek részére. Az összejövetel célja az új magyarországi közművelődési törvénynek a bemutatása volt, valamint annak elemzése, hogy e törvénynek milyen kihatásai lehetnek a határon túli magyar közösségek közművelődési életére, kiemelten a felnőttképzésre. A részvevők záródokumentumot fogadtak el. A romániai magyarság öt személlyel képviseltette magát e fontos összejövetelen, amelyen az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya és az EMKE Országos Elnöksége részéről Dáné Tibor Kálmán főosztályvezető volt jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 19., 1350. sz./
1998. október 20.
Okt. 20-án a képviselőházban a politikai nyilatkozatok során Antal István Hargita megyei képviselő az RMDSZ képviselőházi csoportja nevében tolmácsolta az Agyagfalvi Székely Nemzetgyűlés 150. évfordulójának szentelt ünnepi megemlékezés részvevőinek üzenetét. Miután felolvasta az agyagfalvi emlékmű kövébe vésett, a székelyek, románok és szászok testvériségét hirdető szavakat, Antal István kihangsúlyozta a negyvennyolcas szabadságharc e fontos erdélyi mozzanatának mához szóló tanulságát és üzenetét. "Mi megpróbáljuk megtanulni, hogyan kerüljük el a múlt hibáit, annyi és annyi csalódás után mi hisszük, hogy közös a jövőnk, és ez a jövő Európa, amely felé reménykedve tekintünk. Megéri, hogy valamennyien felvállaljuk ezt az eszmét. Reméljük, hogy együtt sikerülni fog" - mondotta az RMDSZ-képviselő, majd Lazar Ladariu RNEP-es képviselőnek a Képviselőházban e megemlékezés kapcsán elhangzott uszító, nacionalista gyűlölettől áthatott felszólalására reagálva leszögezte, hogy Románia Parlamentjében eszméket ütköztetnek és vitatnak meg; akik ezt a szószéket arra használják fel, hogy más csoportokat sárral mocskoljanak be, önmagukat diszkvalifikálják és saját pártjukat minősítik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1351. sz./
2003. február 20.
Kisebbfajta koncertsorozat várható a napokban Székelyudvarhelyen. A sort febr. 20-án az agyagfalvi Fancsika Művelődési és Ifjúsági Egyesület, valamint az udvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola fúvóshangversenye nyitja. Tízéves fennállását jubileumi koncerttel ünnepli a székelyudvarhelyi Alla Breve vegyeskar febr. 22-én, vendégszerepel a Balázs Ferenc Vegyeskar és a Székely Dalegylet. /Zilahi Imre: Udvarhelyi zenei esték. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2003. február 24.
Febr. 22-én Baróton az Erdélyi Civil Társadalomért Tömörülés tartott civil fórumot. Krizbai Imre református lelkész elmondotta, e találkozóra azért volt szükség, mert jelenleg mindenki szenved a politikai szféra és a választók közötti viszony rendezetlensége miatt. Az emberek úgy érzik, az RMDSZ mai vezetősége nem őket szolgálja, hanem saját érdekeiket. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere szerint a legfontosabb tennivaló a nemzeti tanács létrehozása. Nézeteinek alátámasztására a délvidéki magyarok sorsával vont párhuzamot. Ott megvalósult a területi kormány, a közösségi és nemzeti tanács, de valójában már súlya nincs. Az RMDSZ-szel kapcsolatosan kifejtette: az volt a hibás elképzelés, hogy egy érdekvédelmi szervezet képes minden irányzatot ernyője alá vonni. Szász magyarországi példára polgári körök és ezek egyesületének létrehozását támogatja. Az egyesületnek nevet is javasolt: Magyarok Uniója Mozgalom. A felszólalók elítélték Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójának megvonását. Végezetül állásfoglalást fogalmaztak meg. Elítélik a Tőkés László ellen folytatott hadjáratot, támogatják az egyházkerületi közgyűlésen hozott határozatokat, javasolják egy nemzeti gyűlés összehívását az agyagfalvi rétre. /Hecser László: Civil fórum Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./ Baróton a jelenlevők a Magyar Nemzeti Tanács és az önálló Székely Fejlesztési Régió létrehozását szorgalmazták. Szász Jenő kijelentette: "Székelyföldön autonómia akkor lesz, amikor mi akarjuk.". /Benedek Márta: Polgári kezdeményezés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2003. március 13.
A szabadságharcban kitűnt Mátyás huszároknak állít emléket Miholcsa József 2,5 méteres műkő szobra, amelyet Marossárpatakon állítanak föl márc. 15-én. A sebesült huszár és sebesült lova a szabadságharc első erdélyi csatájának színhelye mellett kap helyet, a győztes csatát az agyagfalvi nemzetgyűlés után vívták a székely csapatok. A faluban a hagyományőrző huszáregyesület lovasai állnak díszőrséget a szobor avatásakor, előzőleg toborzóúton körbejárják a falut, zeneszóval hívják a falu népét az ünnepségre. Ezzel a szoborral megszületik a 48-as emlékhely is, amely megfelelő színteret biztosít az emlékünnepségeknek Marossárpatak központjában. /Szabadságszobor - Marossárpatakon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2003. március 28.
Pákey-Gyerkó Mária /sz. Alsórákos, 1930. febr. 11./ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagybányára került, a Vegyi Művek alkalmazásában állt mint szobrász és festő. 1970-ben költözött Szinérváraljára, azóta itt él. Számos kiállításon szerepelt , 1971-ben volt például a 30 szobrot bemutató szatmári kiállítása, majd 1976-ban a Gyergyószentmiklóson Dudás Gyula festőművésszel közösen rendezett kiállítást. Jelenleg a szinérváraljai Sylvester János Ifjúsági és Rehabilitációs Központban láthatók festményei, újabb kiállításán. Férje politikai meghurcoltatása idején egy ideig még takarítónői állást sem kapott. Férjét 1965-ben ítélték el, politikai okokból, mert megalapították a Kereszténydemokrata Pártot. Öt évnyi börtönt kapott. Nagyenyeden töltötte le a büntetést. Kikötötték, sokat kínozták, verték. Gyerkó Mária a festészetet és a szobrászatot egyformán kedveli. Mindig az adott téma jellegzetessége határozza meg, hogy festmény, fa-, kő- vagy márványszobor, esetleg agyagfigura lesz-e elgondolásából. Vannak munkái Angliában, Amerikában, Németországban, Ausztriában, Izraelben és természetesen Magyarországon is. Sok munkáját tönkretették annakidején. A forrásnál című munkáját például a kiállítás után összetörték. Valamikor Hervay Gizella írta róla: "Gyerkó Mária a lehető legegyszerűbben jutott el a tömörséghez, a tömbszerűséghez, a leegyszerűsített formákhoz. Ösztönösen, s a megmunkálandó anyag iránti alázatból." /Tamási Attila: "A szülőföld mindig első helyen áll". Beszélgetés Pákey-Gyerkó Mária festő- és szobrászművésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 28./
2003. április 29.
Ápr. 27-én tartották az immár hagyományosnak számító, ötödik alkalommal megrendezett agyagfalvi fúvóstalálkozót. Az idei találkozón a helybeli fúvószenekar megalakulásának 70. születésnapját is ünnepelték. Az agyagfalvi emlékműnél a zenekarok fellépésére került sor. Az idei rendezvényen megyénkből az agyagfalvi és a székelykeresztúri zenekarok, valamint a Kovászna megyéből érkezett rétyi fúvószenekar vett részt. A rendezvény szervezői - az Agyagfalva 1848 Kulturális Alapítvány, valamint a Fancika Ifjúsági Szervezet - saját költségükön szervezték meg a találkozót, mivel pályázati kérésüket elutasították. /Szász Emese: Évfordulós ünnepség és fúvóstalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2003. május 21.
A Marosvásárhelyen élő Hunyadi László nemcsak a legismertebb, de a 89-es rendszerváltás óta legfoglalkoztatottabb erdélyi szobrászok egyike. A hetvenedik életévében járó művész elmesélte, hogy 1989 előtt tíz esztendőben egyetlen szobrot sem készített, ezért örült a megnyíló lehetőségnek. Így született a segesvári Apor Vilmos-, a székelyudvarhelyi Márton Áron- és Orbán Balázs-, valamint a vásárhelyi Petőfi-szobor. De elkészült a keszthelyi háborús emlékművel, a kalocsai sétálóutcát díszítő, Asztrik bíborost ábrázoló, valamint a hajdúhadházi köztéri szobraival is. Hunyadi László a hetvenes évek végén közel két esztendőt az agyagfalvi 48-as emlékművön dolgozott. Kulcsár Béla korai halála után a munkát Kiss Leventével közösen fejezték be.. Mire elkészültek, a művészeti líceumot beolvasztották a pedagógiai szaklíceumba, ő pedig úgy döntött, oda már nem követi kollégáit. Ezért a nyolcvanas éveket szabadúszóként élte át. Ekkor fordult az iparművészet és az ötvösség felé. Hunyadi László már szülőfalujában, Dombón kezdte formálni az agyagot. Hunyadi hangsúlyozta, hogy a fiatal szobrászok alig szerzik meg a mindennapi betevőre valót. Félő, hogy felszámolják az utánpótlást. Ezen sürgősen változtatni kellene. /Sz. L.: A boldog kivétel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 28.
Találkozásaim az RMDSZ-szel címen írta meg emlékeit egy olvasó, Keresztúri Judit, Székelyudvarhelyről. Egy új szervezet tagjaiként - már csak a beidegződés folytán is - akaratlanul felfelé néztek akkoriban, 1990-ben (is). A 90-es évek legelejéről merülnek fel, amikor még nem voltak székházak, fizetett ügyvivők, közleményírók, szervezők. Volt akkoriban egy kolléga, akiről már 90-ben kezdett terjedni a hír, miszerint ismét "baj" van vele, mert most már nem a szekunak okoz kellemetlenséget, hanem ott "bent", a szervezeten belül "kelt zavart". Nem akart illedelmesen a sorban menetelni. Tudták róla, hogy őt még Ceausescu politikai rendőrségének sem sikerült megtanítania kesztyűbe dudálni. Ez az ember rámutatott a székeikben hagyott, sőt állásukban megerősített kommunista igazgatókra, polgármesterekre, akikről a kisvárosban mindenki tudta, hogy nem éppen az elnyomó rendszerrel szembeni ellenállásuk miatt maradtak meg funkciójukban. Az akkori városi RMDSZ-titkár sugalmazó kérdéseket intézett többekhez: ugye, hogy ez a kolléga nem vehető komolyan, ez a kolléga antiszociális lény. A nevezetes agyagfalvi gyűlésen ő volt, aki elsőként beszélt nyíltan a kívánatos erdélyi autonómiáról. A többi RMDSZ-vezető megrettent mindettől. Másnap a "közvélemény" arról suttogott, hogy eme "egyénieskedő" kolléga végképp bebizonyította: vesztünket fogja okozni. /Keresztúri Judit, Székelyudvarhely: Találkozásaim az RMDSZ-szel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./Keresztúri Judit nem írta ki, kiről van szó: Katona Ádámról.
2003. július 23.
A Regiovest Szent László Kistérségi Szövetség sikeresen pályázott az ópusztaszerihez hasonló Székely Nemzeti Park létrehozására. Az emlékparkot Agyagfalvára tervezik, és helyi, magyarországi, illetve uniós támogatással épülne. A nemzeti történelem emlékparkja hat hekáron épülne, a Kulcsár-Hunyadi szoborcsoport, amit korábban az 1848 októberi székely nemzetgyűlés emlékére emeltek, e park közepén lesz. /Székely Nemzeti Park. = Romániai Magyar Szó
2003. július 30.
A Communitas Alapítvány Ifjúsági Szaktestületétől nyolc udvarhelyszéki ifjúsági szervezet (Csekefalvi Ifjúsági Egyesület, Décsfalvi Küküllő Ifjúsági Egyesület, Agyagfalvi Fancsika Ifjúsági és Kulturális Egyesület, Bögözi Mozogjunk Ifjúsági Egyesület, Felsősófalvi Inovatív Egyesület, Szombatfalvi Gyermekekért Egyesület, SZINFO Alapítvány, Ifinet Egyesület) kapott az elmúlt napokban számítógépet - tájékoztatott Benedek Árpád Csaba, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke, a szaktestület tagja. /Számítógépet kaptak az ifjúsági szervezetek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 30./
2003. október 17.
Agyagfalva a székelység önállóságának, szabadságért való küzdelmének, de mindenekelőtt társadalompolitikai egységének máig ható jelképe, hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 16-án, az Agyagfalvi Nemzetgyűlés 155. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezésen. Az Agyagfalva 1848 Alapítvány, valamint az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete által megrendezett megemlékezésen jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke, Antal István és Asztalos Ferenc RMDSZ képviselők, továbbá az udvarhelyszéki és a helyi RMDSZ-képviselői. A tudományos ülésszakon dr. Hermann Gusztáv Mihály a székely közigazgatásról és identitástudatról, Kolumbán Zsuzsanna az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésről, valamint Zepeczáner Jenő Udvarhelyszéknek az 1848-49-es forradalomban betöltött szerepéről tartottak előadást. - A székelység megmaradásának évszázados titka a közösség önállóságában, szabadságszeretetében és egységében van - hangsúlyozta Markó Béla. /Megemlékezés Agyagfalván. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./
2003. december 11.
Agyagfalván nem is olyan régen 20-22 gyermek volt egy osztályban, ma például a hetedik osztályban csupán heten vannak a Berzenczey László Általános Iskolában. A falu öregedik. Fosztó József tiszteletes idén 22 embert temetett és kilencet keresztelt, ez utóbbiak közül kettő székelyudvarhelyi volt. Nemrég 186 gyerek népesítette be az iskolát, most összesen 59-en vannak. A felső tagozaton a létszámot emelik a szomszédos falvakból ingázó gyerekek, Mátisfalváról kilencen, Székelymagyarosról heten, Décsfalváról tizenketten járnak Agyagfalvára iskolába, ki autóbusszal, ki gyalog vagy kerékpáron. Décsfalván is érezhető az elnéptelenedés: az összevont elemi iskolában 13 gyereket tanít Séra Erzsébet tanító néni. A 13-ból 10 roma származású. A décsfalvi óvodába 11 gyerek jár, jövőre nem lesz első osztályos. Bögözben, a községközpontban 101 gyermeket írtak be az iskolába. A II. és III. osztály itt összevontan működik. Az óvodában emelkedik a létszám. Bögözben nem az alacsony gyereklétszám, hanem az iskolaépület állapota okoz gondot. A község 11 településén 8 elemi és 5 felső tagozatos iskola működik. Az elnéptelenedő kis falvakban az iskolák nehéz helyzetben vannak. Többnyire régi épületekben működnek, felújításukhoz pénzre lenne szükség. /Takács Éva: Iskolagondok Bögözben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./
2003. december 13.
Dec. 11-én újabb 31 egyházi ingatlan ügyében hozott elvi döntést az Országos Restitúciós Bizottság. A 31 döntésből 23 magyar egyházi ingatlanokra vonatkozik - tájékoztatott Nagy Benedek, a bizottság munkatársa. Sikerült listára tenni a székelyudvarhelyi római katolikus, a jelenlegi Tamási Áron Gimnázium három, valamint a székelykeresztúri unitárius, ma az Orbán Balázs nevét viselő gimnázium két - a régi és az újabb kollégium - épületét is. A jóváhagyott ingatlanok listáján szerepelnek még agyagfalvi, nagygalambfalvi, városfalvi (Hargita megye), nyújtódi, illyefalvi (Háromszék), hétfalusi, apácai (Brassó megye), szerdahelyi és szakadáti (Szeben megye), kolozsvári, nagyváradi, tordai, tasnádi és más helységbeli katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi épületek. Ezzel a visszaítélt egyházi ingatlanok száma kétszázra emelkedett, közülük 130 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. /Folytatódik a restitúció. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./
1998. szeptember 2.
Varga Gábor államtitkár rangú vezérigazgató otthon járt, Nagyváradon. Ezt az alkalmat kihasználta a helyi lap, megkérdezte, mi a véleménye az alsócsernátoni meghívóról. Fájdalmas volt végigolvasni a nyilatkozatháborút, jelentette ki. Szerinte sokban került az agyagfalvi és a hasonló kezdeményezés. Varga Gábor az agyagfalvi kezdeményezés hatásának tudja, hogy az alkotmányba nem került be az, hogy a kisebbségiek használhatják anyanyelvüket az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Varga mindent meg fog tenni, hogy az egység megmaradjon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
1998. szeptember 12.
Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./
2004. január 20.
Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet munkatársa Markó Bélához írt nyílt levelében elutasította Markó Béla állításait. Ezt írta többek között: „S nem mint politikustól, hanem mint értelmiségitől kérdezem: milyen érzés, milyen morális kihívás Tőkés László helyett egy Verestóy Attilával kormányozni az RMDSZ-t? Emlékszel-e még, amikor 1990-ben a derék Katona Ádám azt javasolta, hogy a székelység gyűljön ismét össze Agyagfalván, és nyilvánítsa ki az autonómia iránti igényét? Emlékszel, Verestóy Attila párttársad milyen aljas módon járatta le már akkor az autonómia eszméjét és gondolatát? Verestóy ilyeneket beszélt: hogyan is képzelik mindezt a szervezők? Eztán majd külön járdája lesz a románoknak meg a magyaroknak…” /Bayer Zsolt: Hazug egység, elhazudott múlt, megmenthető jövő. Nyílt levél Markó Bélának /Magyar Nemzet (Budapest), jan. 20./
2004. február 4.
„Radikálisaink első célkitűzésük az volt, hogy felhívják magukra a figyelmet, népszerűségre tegyenek szert, híveket toborozzanak. Ennek érdekében demagóg, populista, indulatkeltő retorikához, jelszavakhoz folyamodtak” – írta Fey László. 1991-ben egy magát Székelyföldi Politikai Egyeztető Csoportnak nevező társaság, Katona Ádám vezetésével Agyagfalván ki akarta kiáltani a Székelyföld területi autonómiáját és e kérdésben népszavazást követelt. Fey szerint ennek eredménye volt a HAR–KOV-botrány, az országos méretű magyarellenes uszítás, majd a két székely megye magyar prefektusainak a leváltása. Tőkés László püspök kérte, az Egyesült Államok addig ne részesítse Romániát a legnagyobb kedvezménybe, amíg a román kormány nem teljesíti a magyar kisebbség követeléseit. Tőkés László ezzel kiváltotta a románság ellenszenvét. A radikálisok nem igyekeztek szövetségeseket szerezni a román értelmiségi és politikai elit tagjai közül, mindig külső segítségre számítottak, de ez többnyire elmaradt. Fey Tőkés László 1992-es éhségsztrájkját propagandafogásnak minősítette. Fey az 1992-es Kolozsvári Kiáltványt /amikor a képviselők esküt tettek az autonómiakövetelésre/, színpadias eskütételnek nevezte. /Fey László: Elérték céljaikat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2004. február 4.
Az autonómia fogalmáról, annak lehetséges megvalósítási módozatairól alakult ki élénk vita február 3-án Agyagfalván, a Krónika-karaván újabb állomásán. Farkas Márton agyagfalvi polgármester, Verestói Károly helyi RMDSZ-elnök és László Emma, a Székely Nemzeti Tanács helyi képviselőjének jelenlétében foglalta össze a 11 faluból álló község gondjait. A polgármester kitért azokra a közigazgatási nehézségekre, amelyeket a települések szétszórtsága okoz. A jelenlevők az autonómia egyik formájaként jelölték meg, hogy Kis- és Nagygalambfalva a tavalyi népszavazásnak köszönhetően várhatóan önállósodni fog. A két udvarhelyszéki település az 1968-as megyésítést megelőzően rendelkezett ezzel a státussal. te Székelykeresztúrra indult a csapat. A karaván másik csoportja Gernyeszegre látogatott, ahol Incze Jenő polgármester a lap független vonalát méltányolta. A helyi iskola épületében Lukács László vezérigazgató, Gazda Árpád vezető szerkesztő és Szucher Ervin marosvásárhelyi tudósító bemutatta a Krónikát. Balogh József körzeti RMDSZ-elnök a polgári mozgalmak tevékenységét értékelve a magyarság szétverésének veszélyére hívta fel a figyelmet. /Autonóm régiók és független sajtó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
